![](http://2.bp.blogspot.com/-cCXtmqcwtwU/Tb2gjZbR0CI/AAAAAAAABDs/_aJohzoA1EE/s1600/pi-anyak-napja-anyaknapja-2010-anyaknapi-versek-idezetek-anyak-napi-vers-idezetek-koszonto-anyak-napi-koszontok-anyak-napja-vers-ovodasoknak-nagymamaknak.jpg)
József Attila: Mama
Már egy hete csak a mamára
gondolok mindig, meg-megállva.
Nyikorgó kosárral az ölében,
ment a padlásra, ment serényen.
Én még őszinte ember voltam,
ordítottam, toporzékoltam.
Hagyja a dagadt ruhát másra,
Engem vigyen föl a padlásra.
Csak ment és teregetett némán,
nem szidott, nem is nézett énrám,
s a ruhák fényesen, suhogón,
keringtek, szálltak a magosba.
Nem nyafognék, de most már késő,
most látom, milyen óriás o, -
szürke haja lebben az égen,
kékítőt old az ég vizében.
***
A LEGSZEBB VERSEK EGY HELYEN
![](//lysabettaportalja.gportal.hu/portal/lysabettaportalja/image/gallery/1321121232_80.gif)
|